Interaktív-tábla módszertani használata

A kompetencia alapú tanárképzés részeként a tanárok oktatástechnológiai kompetenciáit is alapvetően fejleszteni szükséges. A kor igényeinek megfelelő taneszköz használati-, médiafejlesztési-, kommunikációs és módszertani kompetenciák elsajátítására minden korábbinál nagyobb szükség van. Az interaktív-tábla technológiák osztálytermi bevezetése reprezentáns példa arra, hogy hogyan lehet egyszerűen és eredményesen bevezetni az új audiovizuális taneszközöket, médiumokat, eLearning módszereket: konstruktív, szituatív tanulási környezetet teremtve. Napjainkban azonban még alig találunk olyan tanárképzési vagy továbbképzési programot, amely a tanárképzés paradigmaváltását elősegítve az ilyen irányú kompetencia igények felmérését és célirányos fejlesztését valósítaná meg. A kutatás-fejlesztési programunk célja olyan kompetenciakatalógus kialakítása és arra épülő képzési program kidolgozása volt, amely az aktív-tábla módszertani használatára készít fel. A tanítási kultúra fejlesztésében, átalakításában átvezető szerepet betöltő interaktív tábla használat alapvetően járul hozzá a tanárok tervezési, tanítási, szerep ellátási, értékelési kompetenciáinak és szemléletmódjának fejlesztéséhez. Szakirodalom-feltárásra, európai uniós tanárképzési programok eredményeire, előkutatásokra, dúsító elemzésekre alapozva az interaktív-tábla módszertani használata kompetenciakatalógus összeállítása valósult meg. A kompetencia gyűjtemény felhasználásával kompetencia önértékelésre alkalmas online kérdőív került kidolgozásra, amely az önfejlesztési igények mérését is biztosítja. Az önszervezett tanulással történő kompetenciafejlesztést hat, önálló tanulásra kidolgozott elektronikus tananyagmodul biztosítja. A modulrendszer az oktatásügyben széles körben elterjedőben lévő aktív-tábláknak a tanári problémamegoldásban történő felhasználására, az adaptív multimédia tervezésre és használatra, a konstruktív tanulás irányítására és az ellenőrzési-értékelési rendszer fejlesztésére készít fel. Feldolgozása a célirányos kompetencia-fejlesztés mellett a tanári szemléletmód átalakítását is elősegíti. A tanítási-tanulási környezet átalakításával, a preferált médiahasználat megváltoztatásával, a tanulásközpontú módszerek preferálásával, az interaktívabb oktatásszervezéssel, az értékelési formák sokféle alkalmazásával saját szemléletmódjuk is átalakul. A kurzus feldolgozásával így a tanárjelöltek személyes paradigmái is megváltoznak, forradalmi változásokat elindítva a tanítási és tanulási kultúra fejlesztésében.